Tantermi kommunikáció a MID-órán – Beszámoló a Magyar mint Idegen Nyelvi Módszertani Műhely első alkalmáról

 
 Lukács-Somos Júliának, az esemény házigazdájának vendégposztja
A 2017/2018-as tanév első szemeszterében megalakult a Magyar mint Idegen Nyelvi Módszertani Műhely az ELTÉ-n. Az ötlet és az első évad szervezése az egyetemen tanuló, a magyar mint idegen nyelvvel foglalkozó doktoranduszok közös munkájának eredménye. Nagyon szeretnénk, ha lenne egy olyan közös fórum, amely lehetőséget nyújt a rendszeres találkozásra és beszélgetésre a magyart mint idegen nyelvet tanító tanárok számára. Fontosnak tartjuk a tudásmegosztást, a tapasztalatcserét, az elmélet és a gyakorlat összhangját bemutató közös foglalkozások biztosítását. Célunk, hogy olyan témákról, kérdésekről és problémákról beszélgessünk, amelyek a mindennapi munka során felmerülnek, többeket foglalkoztatnak, megoldást jelenthetnek egy adott tanítási szituációban. Szeretnénk, ha minél többen osztanák meg tudásukat, mondanák el véleményüket egy-egy kritikus téma kapcsán.
Az első évad témáját a műhelyfoglalkozások közös címe is jelzi: A kommunikáció kommunikációja. De mit is jelent ez a jól hangzó cím? A nyelvtanítás általános célja a kommunikatív kompetencia fejlesztése. Ehhez azonban az kell, hogy a tanár is megfelelően, autentikus módon kommunikáljon a nyelvórán. Az első foglalkozáson a tanári kommunikáció elméleti és gyakorlati oldalával ismerkedhettünk meg.
 
22219912 10155743489014522 2545872952307960681 o
 
Az első alkalmat 2017. október 19-én rendeztük meg, és én voltam az alkalom házigazdája. Mivel a téma közel áll hozzám (doktori disszertációm is részben ennek a témának a mentén készül), viszont módszertani órákon viszonylag keveset tudtunk erről beszélni az egyetemi képzés során, fontosnak tartottuk, hogy szó essen róla a módszertani műhelyen. Íme az első alkalom prezentációja, amelyet érdemes végigpörgetni az olvasás előtt:
 Mivel a tanári beszéd inputként, nyelvi mintaként szolgál a nyelvtanuló számára egyáltalán nem mindegy, hogy a tanár mikor, miért, hogyan és mennyit beszél a nyelvórán. Szerencsés helyzetben vagyunk, hogy saját anyanyelvünket taníthatjuk, hiszen viszonylag kevés esetben merül fel a nyelvi helyesség vagy helytelenség mint probléma a tanári kommunikáció során. Azonban rengeteg szempont van, amelynek mentén felépítjük beszédünket: szeretnénk, hogy beszédünk érthető, ugyanakkor kihívást jelentő, motiváló, érdekes, figyelemfelkeltő lenne, bemutassa a megtanítani kívánt nyelvi formákat és funkciókat, a megfelelő szókincset, nyelvi regisztert.
 A gyakorlati óra során sorra vettük a tanári beszéd funkciót és a beszédbeli módosulásokat/módosításokat. Érdekes kérdés, hogy melyik terminust használjuk, hiszen a magyar megjelölés tartalmazza azt, hogy a tanár szándékosan vagy ösztönösen változtatja meg beszédét (angolul: modifications). Ezeket a módosulásokat/módosításokat csoportokban is megvizsgáltuk: a résztvevők közös megbeszélés után kitöltöttek egy táblázatot, amely tartalmazta a nyelvi szinteket, illetve az általunk tanított csoport nyelvi szintjét:
 Ezeket részletesen megbeszéltük, és megállapítottuk, hogy minél magasabb a diákok nyelvi szintje, annál kevesebb változtatásra van szükség. Ezek egy része biztosan tudatos, más része azonban nem feltétlenül az.
 Ezután a tanári beszéd két fontos elemét vettük górcső alá: a tanári kérdéseket és az instrukciókat. A jó tanári kérdésfeltevést olyan feladattal imitáltuk, amely során a csoportok különböző életkorú, létszámú, nyelvi szintű tanulócsoportokat kaptak (https://drive.google.com/open?id=1ueIvwiP4eB4zvnOsN), és számukra kellett megfogalmazniuk néhány jó tanári kérdést. Az órák témája azonos volt: az idegen nyelvi kommunikáció. Ennél a feladatnál nem beszéltük meg a konkrét kérdéseket, csupán azt, hogy milyen szempontokat vettek figyelembe a résztvevők a kérdések megfogalmazásakor.
 Az utolsó feladat a tanári instrukciók használatára irányult. A csoportok kaptak egy listát, amelyek magyar mint idegen nyelvi órákon elhangzó szóbeli instrukciókat tartalmazott (https://drive.google.com/open?id=1xGTbrQt5PUXZZNYIhkIOCD196LexI6dq). Ezeken kellett megjelölniük nyelvi jellemzőket, amelyek az instrukciók sajátjai, majd megbeszéltünk néhány érdekességet az eddigi kutatások alapján.
 Az óra végén még szerettem volna konkrét óratervet is készíttetni a csoportokkal, amely során a fókuszban a tanári kérdések és instrukciók álltak volna, de erre sajnos már nem maradt idő. Kaptam olyan visszajelzést, hogy jó lenne egy másik alkalom során erről is beszélgetni.
 A visszajelzések és a saját tapasztalatok alapján elmondható, hogy nagyon jó hangulatban telt az első alkalom. Figyelnünk kell, hogy még gyakorlatiasabban dolgozzuk fel a témákat, és a következőkben a csoportokat is bátrabban fogjuk mozgatni, hiszen ezen a késői órán fontos a helyváltoztatás, illetve az új tanártársak megismerése. A következő alkalom már korábban, 17.30-tól kezdődik egy kis kötetlen beszélgetéssel, ráhangolással a 18.00-kor kezdődő műhelyfoglalkozásra. És mi lesz a következő téma? Nem más, mint az idegen nyelvi készségfejlesztés lehetőségei információs és kommunikációs technológiával, azaz IKT-val.
 Mindenkit szeretettel várunk november 16-án, csütörtökön 17.30-tól: